Én a fotózást teljesen a digitális vonalon kezdtem. Igaz legelső fényképezőgépem egy filmes automata szappantartó volt, amit talán konfirmálásomra kaptam a nagyszüleimtől. Akkor ez nagy dolog volt, mint a walkman, de itt még a tudatos fotózás messze állt tőlem.
 |
| Egy kicsit ütött, néhol kopott... kár hogy nem tud mesélni. |
Azóta több márka, több terméke megfordult a kezembe, de kizárólag digitális kütyük. Régóta kacsingatok a filmes éra fele, végül tavaly ősszel a Fekete tói vásáron beadtam a derekam és megvettem egy Nikkormat FT2-est. Közel egy órát nézegettem, tapogattam, kattogtattam a régi gépeket, amire kiválasztottam ezt a hozzá kötelező ötvenessel. Nem igazán tudtam mit kell nézni egy ilyen gépnél, de arra gondoltam, amennyire csak lehet legyen manuális, mechanikus. A fénymérőt leszámítva, ami váz tetején egy kis ablakocskában, mutatja a plusz illetve mínusz irányába elmozdulva a beérkező fény mennyiségét. Ezt egy gomb-elem működteti.
Ez az egyetlen támpont, ami segítségedre van a képalkotásban. Mondanom sem kell, hogy az elején csak értetlenül néztem, hiszen nem láttam milyen képet készítettem, nem igazította a zársebességet a blende után és nem tudtam feltekerni az ISO-t ha kevés volt a fény.
Külön izgalom volt a törőékes kereső használata. Akik hozzám hasonlóan analóg-analfabéták, azoknak mondom, hogy fókuszpont befogásakor nem villan fel a piros pötty, amikor félig lenyomjuk az exponáló gombot, hanem tekergetni kell az obi élesség állító gyűrűjét. A keresőben egy kört látunk aminek felénél a valós kép el van csúszva. Addig tekerjük az élességet, amíg "helyre kerülnek" a dolgok. Ezt megkapni és megtartani f2 blendenyílásnál elég izgalmas játék.
A záridőt a tükörakna köré helyezett fémgyűrűvel állíthatjuk elég nagy léptékben (B, 1, 2, 4,... 60, 125, 250, 500, 1000). Hogy váz "tudja", hogy milyen blendenyíláson van az obi egy az obin kialakított botlasztóba akasztott "pöcök" gondoskodik, ami szintén az akna körül levő fémgyűrűt forgat.
Az obi egy 50 mm f2-es manuális F bajonettes kis csoda, így ha manuálisan is, de működik a mostani vázammal (D7100) is. A vázat és az obit 380 lejért vásároltam, és kaptam két darab Agfa Agfacolor 100 (24+3) tekercs filmet, ami még 2005-ben lejárt. Mostanra sikerült az első tekercset ellőni. Az előhívást a
Dávid Fotó Stúdió és Laborra bíztam. Mivel a film igencsak "érett volt" és az én hozzáértésem soványka, nagy izgalommal vártam mi lett a végeredmény. Azt kell mondjam első próbálkozásra nem is rossz, szinte mind használható kép lett. A film régisége miatt egy kicsit elmentek a színek, ami adott ugyan egy sajátos hangulatot, de első körben fekete-fehérben hívattam elő. Az előhívott képeket az otthoni HP DeskJet F2280 három az egyben scannelővel scanneltem, ami nagyban elrontotta a részleteket, a fekete részeken "sávosodás" jelent meg. Íme egy kis csemegézés belőle:
 |
| #kertek |
 |
| #Ablak az udvarra 2 => Ablak az udvarra 1 (http://kakasyboti.blogspot.ro/2013/12/ablak-az-udvarra.html) |
 |
| #Dubli |
 |
| #ablak |
 |
| #tetkó |
 |
| #Ősz a parkban |
 |
| #Rajna |
 |
| #Bedő, dolgozik |
 |
| #Levi |
 |
| #keretező |
 |
| #udvar |
Néhány kép széle beégett, mint itt az ablakos kép. Még nem tudom hogy a gép hibája vagy a film okozta. A következő tekercs majd erre is választ ad.
Ha tetszett amit láttál, oszd meg másokkal is, ha szeretnél máskor is itt nézelődni, ne felejtsd el lájkolni a blog FB oldalát.
